Kedves barátaink!
Pár nap múlva indulunk Németországba, az egyik ottani Élet Szavához, ahol az idei MIT (misszionárius képzés) tagjai leszünk. Ez a képzés feltétele annak, hogy a magyar Élet Szavánál szolgálhassunk hosszútávon. Nagyon izgalmas, hogy már idén van lehetőségünk menni, és reményeink szerint hamarosan “amíg Isten máshova nem hív” Élet Szava misszionáriusok leszünk. Kérlek imádkozzatok értünk, hogy áldottan teljen ez a a hét, illetve a lányokért, akik életükben először lesznek egy hetet nélkülünk. (Nagyon kedves – és bátor!!! – 4 gyerekes barátainknál maradnak a lányok, hogy Amy-t ne kelljen kivenni az iskolából.)
Még mindig gyűjtünk egyszeri támogatást erre a képzésre, illetve amint elfogadnak minket, továbbra is keresünk havi támogatókat, akik lehetővé teszik számunkra, hogy itt szolgáljunk. Nagyon hálásak vagyunk azért a sok emberért és családért, akik nagylelkűen támogatnak minket, hiszen nélkülük nem tudnánk azt csinálni, amit most csinálunk. Nagy megtiszteltetés itt szolgálni Istent, köszönjük nektek, hogy ezt teljes időben tehetjük.
Szerettem volna még egy kicsit bemutatni a heteinket nektek.
Abban a kiváltságban van részem, hogy 3 nagyszerű lányt mentorálhatok az év folyamán. Ez a kedvenc része az évemnek, nagyon szeretem megismerni ezeket a lányokat úgy igazán, látni ahogy fejlődnek, ahogy közelebb kerülnek Istenhez, ahogy egyre jobban bíznak benne. Remélem annyira bátorító ez nekik, mint nekem!
Minden második héten van egy családi közösségnek nevezett est, ahol 11 diák és munkatárs jön át hozzánk, hogy együtt beszélgessünk, játszunk, osszuk meg az élményeinket, bizonyságunkat. Nagyon szeretem ezeket az estéket, mert az év folyán jól megismerjük egymást, hiszen mindig ugyanaz a csoport jön át hozzánk. Már tavaly is egy nagyon jó csapatot kaptunk, de idén sem panaszkodhatunk! Sok országból vannak a diákjaink a közösségünkben, így mindig érdekes beszélgetések alakulnak ki. Nagyon hálásak vagyunk értük!
Péntekenként a vendégtanár vagy tanárok (és feleségeik) jönnek át hozzánk vacsorára. Ezek a tanárok mind maguk fizetik az útiköltséget, szabadságot vesznek ki, hogy itt taníthassanak. Micsoda kiváltság, hogy megvendégelhetjük őket, és jobban megismerhetjük őket! Chris sokszor említette nekem, hogy amikor a szüleihez mentek a vendégtanárok vacsorára, mennyire jó volt, hogy ott lehetett, ő is hallhatta a sok történetet. Most a mi gyerekeinknek is lehetőségük van erre!
Mozgalmas az élet, de örülönk, hogy ennyi módon tudunk szolgálni Istennek itt. Kérlek imádkozzatok, hogy sose felejtsük el, miért is vagyunk itt, azért is, hogy Őt dicsőítsék napjaink, és hogy jó példák legyünk a körülöttünk levőknek.
Hálásak vagyunk érted!