Szia!
Az utolsó bejegyzés óta Amy megkapta a hiányzó iratokat, igényeltünk neki útlevelet, ez lesz az utolsó dolog, ami kell neki. Nekem is újra kellett igényelni egy kártyát, mert sajnos valahogy elfelejtettek nekem csinálni egyet. De ma meg is jött a postával!
Chris kapott állást egy TV állomásnál itt Terre Haute-ban, Indiánában. Hajnal 3-tól délig dolgozik majd, a reggeli és a déli műsort szerkeszti, és a kamerát is kezeli majd, amikor anyagot kell felvenni. Nagyon örül a munkának. Kérlek imádkozzatok érte, hiszen a munkaidő nem éppen szokványos időben van.
Elkezdtem járni egy anyukáknak tartott csoportba. A gyülekezetünkben tartják, különböző dolgokkal foglalkozunk, a fő dolog hogy találkozunk, és beszélgetünk, de mellette megtanítanak minket hajcsatt készítésére (a képen látható zöld csattot én csináltam), ruha készítésére, hívnak nővért, hogy kérdezhessünk az oltásokról, illetve más kisgyerekekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Nagyon szeretek oda járni, jó egy kicsit elmenni otthonról és más anyukákkal találkozni.
Csináltam palacsintát a szerda esti gyülekezeti Biblia tanulmányozásra, még sosem ettek ilyet, és ízlett nekik. Nincs túl sok nyersanyag, úgyhogy nagyon szeretek különböző dolgokkal előjönni, amit meg lehet főzni. Amerikában sokkal olcsóbb a félkész étel mint a nyersanyagból készített. Nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz úgy ételt készíteni, hogy ne legyen benne konzerves dolog.
Egyik kedvencem az omlettes, salátás, sonkás, sajtos, uborkás, ketchupos szendvics. Nyam-nyam.
Amy növekszik és okosodik. Sokat tanul. Folyamatosan beszél mostanában, sokat nevet, nagyon boldog kisbaba és minket is sokszor megmosolyogtat. Nemrég az ágyunkon állt kb. 5 másodpercig úgy, hogy nem kapaszkodott semmibe. Elkezdett egy pár hete a kis járkálójával menni, tolja maga előtt, és az segít neki egyensúlyozni. Szerintem hamarosan elkezd majd menni! Izgalmas!
Hihetetlen belegondolni, hogy Isten mennyire megáldotta az életünket. Visszagondolok a terhességre, a szülésre, és az elmúlt 8 hónapra. Sok mindenért lehetünk hálásak. Minél több történetet hallok babák születéséről, annál inkább tudom, hogy mennyi minden mehetett volna rosszul. De nem ment.
Kilátásunk |
Elképesztően gyönyörű a vidéki élet. Nekem semmi bajom a várossal, de ezt az életet szerintem mindenkinek ki kéne próbálnia. Amikor elmegyünk gyülibe (20 percre tőlünk) találkozunk lovakkal, tehenekkel, őzekkel, kecskékkel, mókusokkal, néha rókákkal, szamarakkal, sakállal, oposszumal, és sok más állattal. Olyan, mintha egy állatkerten vezetnél keresztül.
Nagyon szeretünk ebbe a gyülibe járni, olyan mintha az Élet Szavánál lennénk. Mindenki nagyon kedves, barátságos, nyitott. Őszintén törődnek egymással, érdekli őket a másik. Kb. 120-an vannak vasárnaponként, de ennek ellenére nagyon sok misszionárust támogatnak világszerte. Példamértékű a nagylelkűségük.